Flashback Bazár
Oly Csendes
Pillanatok
Hová Mehetnék
Messzivágyó Székemben
Pünkösdi Királyság
Check In
Egy Ember a Világgal Szemben
Először Kicsit....
Rég Elfelejtett Dal
Csak Egy Függöny
35
Flashback Bazár
Leállt a Gép egyszer tíz percre
Akkor történt, hogy megszülettem
A Remény szájában a tavasz ízével
Utamra indított szépséges szívével,
Nyár volt, verőfényes gyönyörű nyár
Egy lépés az ország, kettő a világ
Messze bujdostam zarándok lelkemmel
Nappal aludtam, futottam az éjjel,
Beszorultunk az idő fogai közé
Átvérzett a valóság sebén a kötés,
Pörgesd tovább, pörgesd tovább a filmet
Pörgesd tovább, Flashback bazár itt nem kell!
Isten hozott a Flashback bazárban
Na itt most kedvedre válogathatsz
A meg és meg nem történt emlékekből
Újabb elképzeléseket gyárthatsz,
Buzgó kis elméddel!
Beszorultunk az idő fogai közé
Átvérzett a valóság sebén a kötés,
Pörgesd tovább, pörgesd tovább a filmet
Pörgesd tovább, Flashback bazár itt nem kell!
[Bele hallgatás]
[Vissza a tetejére]
Oly Csendes
Építettem neked egy házat
Azt akartam ott élj, ahol én
Ültettem köré magas fákat
A világ legtetején,
Ástam neked egy kutat,
Hogy mindig fiatal légy
Raktam szép kövekből utat
Hogy azon futhass elém,
Hol vagy most?
Kérlek, integess!
Hol vagy most?
Minden oly csendes....nélküled!
Fát tettem a kandallóra,
Hogy bent jó meleg legyen
Éveknek tűnik minden óra
Már rég itt kellene lenned,
Óceán vagyok, mozdíthatatlan
Körülölelem horizontodat,
Hol vagy most?
Kérlek, integess!
Hol vagy most?
Minden oly csendes....nélküled!
[Bele hallgatás]
[Tetejére]
Pillanatok
Fogaim nyoma bőrödön
Pillantásod enyémbe akadt
Éhes vagyok és közönséges
Állok a forró zuhany alatt
És éppen arra gondolok
Mennyire sebezhető az ember
Felemelő és félelmetes egyben
Ez a mindent elsöprő szerelem,
Az égő szétpattan
Nincs többé rá szükség
A lényeg úgyis láthatatlan,
Üldöz egy álom
Nem gondoltam volna,
Hogy egyszer végre megtalálom!
Pillanatok állítják meg
A megszokások kerekeit,
Évekig ugyanúgy forogtak
S hirtelen minden megváltozik
Most éppen arra gondolok
Mennyire szabad lehet az ember
Felemelő és félelmetes egyben
Ez a mindent elsöprő szerelem,
Az égő szétpattan
Nincs többé rá szükség
A lényeg úgyis láthatatlan,
Üldöz egy álom
Nem gondoltam volna,
Hogy egyszer végre megtalálom!
[Bele hallgatás]
[Lap tetejére]
Hová Mehetnék
Önző a város
Felfalja lakói szívét
Gonosz a város
Gyorsan változtatja színét,
Hová mehetnék?
Összetart egy kötelék
Ha te nem vagy boldog
Én hogyan is lehetnék?
Vérzik a város
Egyszerre kétmillió sebből
Pucér a város
Soha nem elég a szenvedélyből,
Amit az utca elején odadobsz,
A végén vissza is veszed,
Pénzt ígérsz mindig,
De közben az én zsebemben a kezed!
Hová mehetnék?
Összetart egy kötelék
Ha te nem vagy boldog
Én hogyan is lehetnék?
[Bele hallgatás]
[Tetejére]
Messzivágyó Székemben
Szobámban ülök egyedül
Már alig kapok levegőt
Lelkem lángol
Lyukat éget minden zárt ajtón,
Üstökömnél fogva ragadott meg
Egy angyal visz messzire el,
Lelkem lángol
Lyukat éget minden zárt ajtón.
Minden mozog, minden vibrál
Hallom a hangod, hallom a hívást
Jövök már az álmok lágy szárnyán
Hallom a hangod, hallom a hívást!
Kinn ülök a szabad ég alatt
Felhőkbe érő lajtorja
Lelkem lángol,
Lyukat éget minden zárt ajtón,
Egész testem beleremeg
Egy angyal visz messzire el
Lelkem lángol,
Lyukat éget minden zárt ajtón,
Minden mozog, minden vibrál
Hallom a hangod, hallom a hívást
Jövök már az álmok lágy szárnyán
Hallom a hangod, hallom a hívást!
Messzivágyó székemben!
Mikor kimondom már meg is érkezem,
A gondolat sebességével.
Bárcsak itt lennél, láthatnád
Milyen csodák várnak rád!
Minden mozog, minden vibrál
Hallom a hangod, hallom a hívást
Jövök már az álmok lágy szárnyán
Hallom a hangod, hallom a hívást!
Megint itt, megint Pesten
Szorítom magamhoz testem!
[Bele hallgatás]
[Tetejére]
Pünkösdi Királyság
A Keletinél haraptam egy nagyot
A kalácsból, mit a Magány adott
(egy jó nagyot)
Aztán felült velem a buszra
De semmit sem szólt csak hallgatott,
(mélyen hallgatott)
Cifra ruhát csinált a Türelem
Majd csendesen ezt mondta nekem
„Erről látják majd az emberek,
Milyen csúnyán bánt veled a szerelem!”
Furcsa ma látni a korlátokat,
Mik oly sokáig visszafogtak
És azt a hamis képet,
Melyet arcom elé tartottak.
Pára csupán az élet
Mulandó e világ
Ma még itt van, holnap nincs
Pünkösdi a királyság!
Ültem a metrón lógó orral
Öröm jött egy üveg borral
(egy jó magyar borral)
Azt mondta ma még enyém lesz a világ
Ha együtt játszom a műsorral,
(amit megszabtak)
Gyönyör csörgette telefonom
De nem vettem fel, nem is tudom
Túl szép volt, hogy igaz legyen
De elmentettem a számot!
Pára csupán az élet
Mulandó e világ
Ma még itt van, holnap nincs
Pünkösdi a királyság!
[Bele hallgatás]
[Tetejére]
Check In
Térdem 2 centire a földbe süllyedve
Láttam minden rosszat, mit ember tehet
Olvastam jelmondatokat a falra írva
De megtenni senki nem akarta
Hallottam tisztán mit mondott nekem
Az az öreg az útpadkán ülve!
Vigyázz mit pakolsz most bőröndödbe
Mert ha egyszer innen elmegyünk
Az lesz mindened!!
Orrom az ablaküvegnek nyomva
Merengek a végtelen távolba
Hidd el közelebb, mint gondolnád
A kék hold völgye, az Álomország
Most is hallom még mit mondott nekem
Az a hippi lány a Nagyvárad téren!
Vigyázz mit pakolsz most bőröndödbe
Mert ha egyszer innen elmegyünk
Az lesz mindened!!
Gyere, szívj egy kis friss levegőt
Könnyebben, mint bármikor ezelőtt
Megragadhatod a szabadságot
Ha nem okoz gondot bármit hátrahagynod!
Vigyázz mit pakolsz most bőröndödbe
Mert ha egyszer innen elmegyünk
Az lesz mindened!!
[Bele hallgatás]
[Tetejére]
Egy Ember a Világgal Szemben
Mint üres papírpoharat a szél
Oly könnyedén feldönthetnél
Csak ámulok, micsoda hatalom!
Honnan tudtad, pont így akarom?
Próbálom nem meg látni,
Próbálok nem figyelni rá
Vigyázni rá, nehogy elmúljon a varázs,
Próbálok ellenállni
Tudom álmodnom, kell még tovább
Vigyázni rá, hisz drágább ez az aranynál,
Egyedül vagyok, néha úgy érzem
Ezzel az egész világgal szemben
Megkaphatnám, mégsem kérem
Inkább leszek újra idegen!
Próbálom nem meg látni,
Próbálok nem figyelni rá
Vigyázni rá, nehogy elmúljon a varázs,
Próbálok ellenállni
Tudom álmodnom, kell még tovább
Vigyázni rá, hisz drágább ez az aranynál,
Egyedül vagyok, néha úgy érzem
Ezzel az egész világgal szemben
Megkaphatnám, mégsem kérem
Inkább leszek újra idegen!
[Bele hallgatás]
[Tetejére]
Először Kicsit ....
Kifelé, kifelé sodródtam
Kezdett túl gyors lenni a kör
Mindig ugyanaz a játszma
Először kicsit majd nagyon gyötör,
A Vénusz ezerszínű porát
Cipőmről letörlöm
Nem akarom, mégis fáj
Kezdhetek mindent elölről,
Befelé, befelé fordultam
Kezdett túl nagy lenni a zaj
Én inkább elbújtam
Először kicsit majd nagyon zavar,
A Rendszer testére írom
Minden üzenetem,
Hogy holnap, ha odajuttok
Emlékezzetek,
Egy világ omlott össze bennem
De reggelre újra építetted
Még szebbre!
És látom elrejtik,
Ami kedves nekik
Eleinte úgy tesznek
Aztán már tényleg nem
Érdekli őket az égvilágon semmi!
Egy világ omlott össze bennem
De reggelre újra építetted
Még szebbre!
[Tetebjére]
Rég Elfelejtett Dal
Szólj már, rég elfelejtett dal
Szólj már, rég elhallgatott hang
És én itt állok, mást nem tehetek
És én itt várok, mindig hittem Neked,
Sebes szél, repíts messzire el!
Mert elvágyik lelkem, többé meg nem békíthetem
Már nem!
Dúlja a szerelem!
Fájni is fog mindig
Fájni is fog tudom
Fájni is fog mindig
Amíg ezen a Földön élünk,
Fájni is fog mindig
Fájni is fog tudom
Fájni is fog mindig
Amíg végre haza nem érünk!
Szólj már, meg nem énekelt dal
Szólj már, ki nem mondott hang
És én álmodom azt, amit szeretek
És én elmondom, amit még nem mertem,
Sebes szél, repíts messzire el!
Mert elvágyik lelkem, többé meg nem békíthetem
Már nem!
Dúlja a szerelem!
Fájni is fog mindig
Fájni is fog tudom
Fájni is fog mindig
Amíg ezen a Földön élünk,
Fájni is fog mindig
Fájni is fog tudom
Fájni is fog mindig
Amíg végre haza nem érünk!
Értünk szólnak majd a harangok
Megéneklik majd ezt a kalandot
Minden történet rólunk szól
Álmoknak álmodóiról!
[Tetejére]
Csak Egy Függöny
Csak egy függöny választ el, csak egy fátyol.
És most egész testem remeg a vágytól.
Nézem árnyad milyen szabadon táncol
Néha félek, hogy így függünk egymástól
Mit adhatnék, mit adjak még?
Hisz úgy érzem már mindent megtettél.
Hosszú napok teltek el,
És én megint máshol kerestelek!
Egy érzés kiszakít a világból,
Visszasietek a fonnyadt magányból.
Van úgy, hogy elmúlik csak úgy magától,
Néha túl sokat várunk el egymástól.
Mit adhatnék, mit adjak még?
Hisz úgy érzem már mindent megtettél.
Hosszú napok teltek el,
És én megint máshol kerestelek!
Csak egy függöny,
Csak egy fátyol,
Csak egy függöny választ el egymástól
Ajtók, emeletek,
Lépcsők, fejezetek.
Mit adhatnék, mit adjak még?
Hisz úgy érzem már mindent megtettél.
Hosszú napok teltek el,
És én megint máshol kerestelek!
[Tetejére]
35
Csak egy bohóc vagyok,
Ki gúnyt űz a világból,
Ez meg az, aki dalokat
Csal elő a gitárból
Itt a rádió és a TV
Erősebb a józan észnél,
És persze mindenki
Gyengébb a pénznél
Mindenki gyengébb a pénznél
35 tehervonat,
35 szép gondolat,
35 villanyoszlop
Ez az, amit a gép dobott
És én boldog vagyok!
Itt a rádió és a TV
Erősebb a józan észnél,
És persze mindenki
Gyengébb a pénznél
Mindenki gyengébb a pénznél
35 tehervonat,
35 szép gondolat,
35 villanyoszlop
Ez az, amit a gép dobott
És én boldog vagyok
[Tetejére]
